FRANKFURT, AIRBUS A380 (0. nap)

Asia tour II., 0. nap

Irány Ferihegy 2A terminál. Autót a parkolóban hagyjuk, a kabátokat pedig az autóban, mert a következő két hétben biztosan nem lesz rájuk szükség.
Másfél óra múlva már az Airbus A319 (Lufthansa) fedélzetén repülünk Frankfurt felé, ahol majd 5 óránk lesz a következő gép indulásáig.

Sok az az 5 óra. Mondtam apunak, kicsit sétáljunk ki a terminálból a szabadba, szívjunk egy kis friss levegőt. Aztán mikor kint voltunk, már azt néztünk, hogy vajon hogyan lehetne bejutni a belvárosba. Egy óra múlva már FRANKFURT óvárosában sétálgattunk. Na ekkor egy pillanatig nagyon nagy marhaságnak tűnt, hogy azokat a jó meleg kabátokat az autóban hagytuk, de végül a dupla pulcsi+sál+gyors gyalogtempó elégségesnek bizonyult.

Nagyon jól éreztük magunkat, nagyon tetszett a város. Hatalmas ötlet volt ezzel eltölteni a szabad óráinkat.

Az óváros főtere

Az egyenpulcsinkban

Apu lestipitopizta magának ezt a pub-ot :)

Lufiárus egy nagyon design-os pláza előtt.

Lelátás a legfölső emeletről.

Metróval irány vissza a reptérre. A C16-os kapu közelében odamentünk egy büfészerűséghez, hogy megvacsizzunk.
Apának mondtam, hogy "Olyan éhes vagyok!".
Apa: "Te trójai vagy?"
Én: "Ezt miért kérded?
Apa: "Mert olyan faló vagy."
Na, hát apunak ilyen a stílusa, az ehhez hasonló poénok folyamatosan ömlenek belőle :).

Néztem a szendvicseket, hogy vajon melyik esne a legjobban, mikor váratlanul megszólal a pult mögötti hölgy magyarul, hogy "én a pulykásat venném". Na tessék, kicsi a világ :). Végül egyébként frankfurti(!!!) virsli győzött krumplisalátával.

Három nagy gép állt az üvegablakok mögött. Egyik egy A380-as (neve: New York, mindegyik el van nevezve) gép, mely Johannesburgba repül. Középen egy Kuala Lumpur, majd Bangkokba induló Boeing 747-es, és bal szélen állt a mi gépünk, a hamarosan Szingapúrba induló AIRBUS A380-as (neve: Wien).

A380-as Lufi

Este 22.05-kor indul a gép. Elég kevesen vannak a gépen, lényegében oda ülhetünk, ahová csak akarunk( azaz egymás mögé, mind a ketten ablak mellé :) ). A mi sorunkban már nem is ül más.
Felszállás... vacsi. A legutóbbi fapados AirAsia után a kiszolgálás itt maga a mennyország. Mivel volt egy olvasó, aki korábban azt írta, hogy örülne, ha több kép/beszámoló lenne az ételekről, igyekszem ennek eleget tenni, lesz kép a repcsis és szárazföldi kajákról is :).

Vacsi

A 12 órán át tartó repcsi út jó volt. Borozgattunk, aludtunk(végigfeküdtem az üléseken:), olvastunk, filmet néztünk(New Year' Eve; The Artist - mind a kettő nagyon jó film!!!).
Nem sokkal a reggeli felszolgálása/elfogyasztása után már Szingapúr fölött repültünk, és következett a landolás. Ahhoz képest, hogy mi reggelnek éreztük az időd, valójába már délután 5 óra volt, mert az időeltolódásnak köszönhetően itt 7 órával később van.

Zzzz...

Reggeli

Filmválasztás az érintőképernyős minitoron

Szingapúr partjainál várakozó hajók

Már landolás előtt megbeszéltem egy utaskísérővel, hogy leszállás után, miután a fölső emelet utasai már elhagyták a gépet, fölmehetünk apuval megnézni a business és a first class-ot. Ággyá alakítható ülőhelyek, rózsák vázában, nagyobb fürdőszoba mint az én otthonim...
Megígértem a főnökömnek, hogy lefotózom.:

Economy class

Business class

First class

És ezennel megérkeztünk Ázsiába.