Első este Kuala Lumpur-ban (Malajzia, 1.nap)

Mivel senkit sem találtunk sehol, hagytunk egy papírt "Thank you! Room 1530" az ágyamon, mellé tettük a szoba kulcsait, az ajtót kitámasztottunk a kukával, majd elhagytunk hongkongi szállásunkat. A reptéren becsekkoltunk, majd elindultunk a beszálló kapunkhoz, de arra nem számítottunk, hogy olyan messze lesz, hogy két reptéri vonatra is föl kell szállnunk(-20 fok légkondi miatt).
A gépen kis variálással sikerült ismét egymás mellé ülnünk. Dóri nem volt a toppon, mert tegnap este túlhűtötte szegénykét a légkondi. Én viszont végre először aludtam a repülő út alatt. Éhesek és szomjasak is voltunk, de kiderült, hogy az Air Asia egy korty vizet sem szolgál föl a 4 órás út alatt. Air Asia: dislike!
Mikor megérkeztünk Malajziába és túléltük a több mint 1 órás várakozást az útlevél ellenőrzésnél, bevetettük magunkat a kijárathoz közeli Mekibe. A reptéren volt még Star Bucks, KFC, Dunkin Donuts... szóval csupa olyan hely, ami boldoggá tesz minden embert, aki eltöltött már valamennyi időt az Egyesült Államokban. Hurrá, bármi is vár minket ebben az országban, mi éhen nem halunk, mert ha bekövetkezik a legrosszabb, akkor is ott lesz a Meki meg Star Bucks, ahová be lehet majd menekülni :) .
Shuttle, Expressz vonat, metro, séta, eltévedés miatt még több séta... szóval 3 óra alatt sikerült eljutnunk a szállásig. Nagy köszönet minden kedves maláj emberkének, akik olyan szuper kedvesek voltak velünk, és mindent megtettek azért, hogy elérjük célunkat.

The Explorers Guesthouse and Hostel. Aki szándékozik Kuala Lumpurba, Malajzia fővárosába jönni, az most jegyezze fel ezt a nevet, mert meleg szívvel ajánljuk, hogy itt szálljon meg(2500 Ft/éj).
Mikor beléptünk, levetették velünk a cipőt, mert a hostel területén mindenki MEZÍTLÁB közlekedik :). Először húztuk a szánkat, majd megszerettük, de azért rajtam most is van egy zokni, mert túl sok betegségről hallottam az orvosi egyetemen.

A lobby szép, van wifi. A szobánk a legfelső emeleten van, szóval eléggé lihegtünk mire felcipeltük a bőröndöket a harmadikra. A szoba takaros, szép, tiszta. Nincs ablak(de ez nem számít), van két ágy, egy pici asztal, kuka, légkondi. Zuhanyzó és wc a folyosón van, közös, de tiszta, és egyáltalán nem kényelmetlen használni.

Dóri leveszi a cipőjét :)

Lobby, itt fogunk társasági életet élni :)

Szobánk:

Közös fürdőszoba:

Első dolgunk persze az internetre való csatlakozás volt, hogy megnyugtassunk anyáinkat, épségben megérkeztünk ide is, minden oké. Az én laptopomnak nem sikerült a művelet, amitől majdnem bőgésre görbül a szám. Végül a staff(személyzet) újraindította a modemet, amitől minden a helyére került...

Esti sétára indultunk, hogy fölfedezzük a környéket. Központi helyen van a szállásunk, így nem kell messzire mennünk azért, hogy újabb Meki/Starbucks/Subway...stb sorozatba botoljunk.
Dóri fel is kiáltott: "Istenem, mindjárt leborulok örömömben!"

A jelzőlápák csak jelzés értékűek, mert egyébként mindenki akkor megy át a piroson, amikor csak kedve tartja. Miután hosszú percek után se kaptunk mi, gyalogosok zöldet, pedig az autóknak piros volt(de azért átmentek rajta...), végül mi is öntörvényűvé váltunk. Az utcák tele voltak emberekkel. Mindenki a földön ült, páran pedig kartonpapíron aludtak. A nők felének be van kötve a feje(muszlimok). Van akinek látszik az arca, van aki pedig csak egy kis nyíláson át kukucskál a külvilág felé. A férfiak úgy megbámulnak minket, mint akik ufót látnak. Na tessék, újra sztárok vagyunk(mint Kínában is). Itt az a különbség Pekinghez képest, hogy az emberek meg se próbálják titkolni, hogy kíváncsiak. Jól belenéznek az arcunkba, és simán megszólítanak. Poén :). Dóri: "Minket mindig minden hülye megtalál".
Egyébként viszonylag elég sok a nyugati turista...
Belevetettük magunkat egy piac életébe, ahol bennem szuper nagy adag endorfin szabadult fel. Oh, hát annyi szuper dolgot láttam (különböző emberek, ételek...), hogy nem tudtam betelni velük. Vettem is két féle gyümölcsöt, amilyet még sose láttam azelőtt. Nevüket ne kérdezzétek, magam sem tudom :).


Hazabattyogtunk, megettük a nevenincs gyümiket, zuhi (hideg víz volt csak, de kinek kell trópusi éghajlatban meleg????), Dóri bevágta a szunyát, Évi lement a lobby-ba netezni...

Fáradt, de lelkes arcok... :)

Üdv,
DC.Dóri, Évi