Peak (Hong Kong, 4.nap)

Egy órával ezelőtt azt kérdeztem DC.Dóritól, hogy történt-e ma velünk bármi vicces dolog, mert akkor leírnám a beszámolóba, de mondta, hogy mondjam meg, ma "relax day" volt :). Tehát mondom: Ma "relax day" (nyugi nap) volt :) .
Bár azt kiemelném, hogy Dóri nem bírt reggel fölkelni, így végül beraktam az Alma együttes: Ma van a szülinapom! (link)című számát, majd táncot is nyomtam hozzá, attól végre nevetőgörcsöt kapott és felkelt, hogy nekem vágja a párnáját. (Egyébként egyikünknek sincs ma szülinapja.)
Átmentünk komppal Hongkong-szigetre (Hong Kong egyik szigete a sok közül), buszoztunk, majd siklóztunk egy szuper jót nagyon meredek lejtőn, és megérkeztünk a híres Peak-re(Csúcs).
Dóri szerint őrangyalaink vannak, és most már szerintem is, mert egészen idáig minden nap esős/felhős volt, de mára kisütött Nap, amire feltétlen szükségünk volt ahhoz, hogy belássuk egész Hong Kong-ot a híres kilátóról.

Hongkong-sziget felé tartó komp:

Kilátás a Peak-ről:

Miután kiélvezkedtünk magunkat a látványban, "visszaszálltunk" a felhőkarcolók lábaihoz :), és sétára indultunk Hongkong-sziget központjában. Ez Hong Kong üzleti negyede, rengeteg öltönyös emberke rohangál ide-oda az irodaépületek között.
Nagyon sok a zöld növény, dombocska, kis utca, vicces lépcső... a hangulata szuper!
Mivel azon az állásponton voltunk, hogy mióta úton vagyunk nem ettünk még semmi rendeset, elkezdtük keresni a Hard Rock Cafe-t, mint utolsó reményünket, ahol egészen biztosan találunk nemzetközi konyhát. Mikor tavaly nyáron Kaliforniát szeltem át, megtanultam, hogy Hard Rock Cafe mindenütt van, és a jó/finom/egészséges/megfizethető kaja náluk könnyen elérhető. Miután már a 3. embertől kértünk útbaigazítást, végre megtaláltuk. "Mindegy mennyibe kerül csak együnk már valami normálisat" jelszóval beültünk az étteremben. Persze mindenki szuper kedves volt, Dóri mondta is, hogy "Tisztára Amerikában érzem magam".
DC.Dóri vega burgert, én pedig a mexikói konyhát(quesadilla) válaszottam. Az étel fenséges volt, az pedig csak dobott a hangulaton, hogy az asztalunk közelében lévő színpadon két rocker a gitárját hangolta, toltak egy kis jó muzsikát :).

Az üzleti negyed:

Jeahhh, vega burger és quesadilla :)

Annyira jóllaktunk, hogy egy kis plázázás után visszakompozunk Kowloonba(Hong Kong közponja, szálláshelyünk), vettünk már nem tudom mit a boltban, majd Dóri lefeküdt aludni, Évike pedig szörfölt az interneten. Megpróbáltam Dórikát fölébreszteni fél9-kor, hogy akkor a megbeszéltek szerint menjünk el a kikötőbe gyönyörködni Hong Kong-ban. Alig tudtam fölébreszteni, aztán mikor sikerült, ő transzba esett. De annyira, hogy mondta is, hogy "Ezt már nem bírom tovább". Elkezdett a sálával lasszózni, majd katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánította környezetét.
Végre elindultunk a kikötőbe, ahol hosszasan bámultuk Hong Kong bődületesen nagy áramfogyasztását.



Miután "elbúcsúztunk" Hong Kong-tól, visszamentünk a szállásra, és időt szakítottunk arra, hogy létrejöjjön pár "wc-ben zuhanyzós kép" :).

A szobánk:

A szállással egyébként maximálisan meg voltunk elégedve, kivéve hogy valami baja lett az áramot működésben tartó kártyának, és egy idő után 20 percenként lekapcsolt a légkondi/világítás. Ha legközelebb erre járnánk, ismét itt(Park Guest Hostel) szállnánk meg.

Ha minden jól megy(=lesz internet), holnap este már Malajziából jelentkezünk.

Most nem írok többet mert nem bírok a röhögéstől, mert Dóri újra transzban van...
Kozsót hallgatunk, Dóri pedig csodálkozik: "Nem is emlékeztem arra, hogy ez ennyire sz*r."