Moszkvai átszállás

Jelenleg Moszkvában, a Sheremetyevo reptéren vagyunk. Itt két órával később van.
Dóri sudokuzik, én pedig a földön ülök, és a székre tett notebookon pötyögök. Öt órát kell várnunk, hogy továbbrepüljünk Pekingbe.
A reptér nem valami színvonalas. Melegünk van, cigiznek, és nem lehet fizetni sem euroval, sem usa dollárral. Mivel a kártyánkat itt használni nem akarjuk, maradt a "mosdóban feltöltjük hideg vízzel a flakont" lehetőség :). DC.Dórinál van egy halom kaja. Szerintem az anyukája az elmúlt napot sütéssel töltötte. De tényleg annyi süti van nála, hogy azzal jól lakna egy egész óvoda. Mikor leszálltunk a gépről, jött a motozás, aztán Dórit még félrehívták, kivették és megrázogatták a sütis dobozt, de aztán visszakapta, hurrá, mégsem halunk éhen Moszkvában.
Az út ide jó volt. Jó rövid. Kb. két óra.
Mikor Budapesten becsekkoltunk, kedves mosolyunknak köszönhetően sikerült jó ülőhelyet elintézni. Én az ablak mellett, Dóri pedig mellettem. Kaptunk a gépen kaját, aztán mikor éppen azt ecsetelgettük, hogy Dóri majd nekem adja az összes húst(neki marad egy szelet sajt meg 2 szem olívabogyó), visszajött a légikísérő, és mondta neki, hogy ő kap külön speckó kaját. Utána még jött egy kis üzletelés, Dóri adott gyümölcsöt, én meg nekiadtam a sütimet... végül mindenki elégedett volt.
Már nem tudom hogyan, de szóba jöttek a kacsák(talán a húsokról beszélgettünk). Dórinak egyszer volt egy(élő), amit rátett egy felfújhatós izére, azt pedig a medencébe. Szegény kacsa csak nézett, hogy mi van... Nem tudott úszni, félelmében összecsinálta magát :).
Utastársam hozott egy jegyzetfüzetet, amibe fölírt pár "nagyon fontos" mondatot oroszul, és meg is tanulta őket. Ezekről a "nagyon fontos" mondatokról van szó:
"Jó napot!", "Nem beszélek oroszul", "Kérek szépen egy deci vodkát", "Köszönöm szépen". :)

Most megyünk, és keresünk egy konnektort, hogy töltésre tegyük a notebook-ot.

Évi&DC.Dóri